Végre itt a jóidő és elérkezett a tenisz ideje is. Éppen ezért lefoglaltam a pályát péntek késő délutánra. Azt hiszem beszélhetek Rékucziii nevében is, ha azt mondom, hogy már nagyon ideje volt, hogy végre ütőt vegyünk a kezünkbe. Hab a tortán, hogy most végre normális keretek közt fogunk labdát kergetni, nem pedig egy helyi játszótér beton pályáján, és nem is a kertben:P A salak számomra még elég ismeretlen érzését már nagyon várom. Egy kiváló péntek délután elé nézünk, ami remélhetőleg csupán a kezdete egy olyan időtöltésnek ami majd későbbi életünk rendszerres sportját fogja képezni, akár napi szinten. De ez még csak látomás, ami elégedettséget és mosolyt csal az arcunkra. De ez a kép majd a szemünk előtt fog lebegni és ismerve magunkat hamar beteljesült álommá fog válni.
WILSON-ok a kézben, a háló feszül, a labda pedig repül. Kell ennél több? Hát persze. Réka:)
WILSON-ok a kézben, a háló feszül, a labda pedig repül. Kell ennél több? Hát persze. Réka:)
