The New Life: Happiness

Magna Cum Laude



Magna Cum Laude: 999

Kilencszázkilencvenkilenc,
mezőtúri nyár
itt kezdődött el minden,
hívtak a srácok, menjek énekelni már.

Nem tudtam akkor még,
a zene mi fán terem,
ne aggódjál, szóltak nyugi,
van próbaterem.

Én meg néztem, hogy a szomszéd
vajon miért menekül,
egy hangfalunk volt csak és
az szólhatott ily kegyetlenül.

S megjelent előttünk egy látomás,
mikor felcsendült a „Minden állomás”.
Rögtön tudtuk ennyi kell a magna hatáshoz,
s azt is sajnos, hogy nem értünk semmi máshoz.

Nem, nem, nem lehet,
értsd meg máshogy nem lehet,
a muzsikaszó Istenének
el kell add a lelkedet.

Nem, nem, nem lehet,
élni máshogy nem lehet
a zene szült meg minket
és majd Ő lesz, aki eltemet.

Nem, nem, nem lehet…

Századszorra sem pöccent be
az átkozott Skoda,
nekünk mégis jobban feküdt
akkor, mint az iskola.

Az első koncertre is ő vitt át
minket tűzön-vizen,
marha nagy buli volt, velünk
együtt voltak vagy tízen.

De hát semmi nem lesz belőlünk
megmondta pár tanár,
ha olyanok lennénk, mint ők,
hányszor feladhattuk volna már.

Mert ha van érzelem
mi másnak nem érthető,
számunkra tudás nélkül is
könnyen kifejezhető.

S ha előttünk újra csak
tízen állnának,
két kézzel beintenénk
két kézzel beintenénk álmunk halálának.

Nem, nem, nem lehet…

Bizony-bizony... Elgondolkodtatott a téma szokás szerint. Mivel szinte minden héten töltök egy szelvényt:)és mindig el is költöm a kottát, még mielőtt a bankszámlámat duzzasztaná.
Most arra jutottam, hogy KIK is állnának a garázsban.

A Főszerepben:





Mercedes-Benz S63 AMG






Mercedes-Benz C63 AMG




Mercedes-Benz W140 / 600 SE (Bálna)






Audi S8






Lamborghini Murcielago LP460








Mercedes-Benz W114

Ők azok, akik mindeképp megtisztelnének jelenlétükkel:)

Régen volt már az a nap, amikor leültem és írásra adtam a fejem, de most elérkezett ismét. Az indok? Az új munka. Nem hoztam nyilvánosságra, de április óta gyakornok vagyok, a Danubius Hotels Group: Hotel Budapest-ben (köztudatban Körszálló). Tudom-tudom csak panaszkodok állandóan, de ha valami jó történik, azt nem osztom meg másokkal:) Nos az értékesítésen eltöltött pár hónap végeztével, hála istennek átkerültem az étterembe. Ez sokkal jobban illik hozzám, mint az előbb említett terület. Hab a tortán, hogy az étteremben több emberrel találkozok reggelente(200-500), mint az értékesítésen(5-10) így sokkal kellemesebben telik az idő:) Van még egy hab a tortán:) Mégpedig, hogy az étteremben egyből az éttermi igazgató mellé kerültem, hogy segítsem a munkáját. Ami lássuk, be nem egyszerű:) Kiválóan érzem magam, és ez a mostani munkaköröm, a jelenlegi kollégáimmal, arra a vágyakozásra késztet, hogy "jajj csak, ha letelik a gyakorlat mondják, azt, hogy Balázs! Maradhatnál rendes állományban nálunk" Hát ez az amit, nagyon eltudnék viselni:)