by SCHWABELWEIS
A munka. A hivatás. Szerencsés vagyok, mert újra ott dolgozhatok, ahol szerettem. Ez a cég ismét felkínálta nekem a biztonságot, a kiváló lehetőséget a magasabb szintű rutin megszerzéséhez, a jó hangulatot és a kollégákat. Közel 2 évet dolgoztam már itt. Jó volt.
Tibi barátom, aki csoportvezető a cégnél elintézte, hogy jöhessek és most itt vagyok. Sokkal tartozom neki, hogy segített kimászni a gödörből. Nagy reményekkel vágok neki a régi-új munkámnak. Azt várom tőle, hogy megteremtse számomra a nyugalmat, a biztonságot és a jó hangulatot. Ez már egyszer sikerült a cégnek. Miért ne sikerűlne újra?
A távolabbi jövőben ennek a cégnek köszönhetően még sok kapu kinyílhat előttem. Akár itt, akár máshol. De mindenképpen jó döntés volt visszatérnem ide.
by SCHWABELWEIS
Az elszakadás. Minden ember életében eljön az a nap, amikor kirepül a családi fészekből. Nálunk ez nem úgy sikerült, mint ahogyan azt érzésem szerint "rendes" családoknál szokták, vagy nem is tudom, hogy mondjam. Tehát elémletem szerint a rendes folyamat, az úgy alakul, hogy eldöntötted. bejelented. örülnek. sok sikert kívánnak. és biztosítanak afelől, hogy jól döntöttél, és hogy ha kell segítenek... Az én kis családomban, úgy zajlott a dolog, hogy végleges búcsút vett tőlem "szerető" apám és "némi" keresetlen jókívánságokkal is ellátott. Anyám az más tészta. Ő csak dühös,hogy ilyen helyzet alakult ki, és hogy nem volt más megoldás (rám dühös, hogy nem viselem el tovább a megaláztatást)...
Na sebaj. Ettől még megy az élet tovább. De nem is az, hogy tovább, hanem egy új és egy sokkal jobb kezdődik. Miért? Azért, mert nincs több beleszólás se magán életbe se üzleti dolgokba olyannak, akinek nincs joga hozzá.
Ezek után most Vác városa az otthonom és meg kell, hogy mondjam igen jó itt élni. Szeretet és megbecsülés vár amikor haza érek. Ezek eddig távol maradtak tőlem.
Tehát elkezdődött az új élet. Szerencsémre az új családom már közelmúltban (utóbbi 2 év) is tanubizonyságot tett támogatásáról, és ez a mai napig így is van. Rendkívüli emberek és büszke vagyok, hogy én is hozzájuk tartozok.
Tulajdonképpen a vérrokonok túlnyomó része is a támogató csapatban vállal szerepet. Azok pedig, akik nem képesek elfogadni a döntéseimet éljenek tovább boldogan, de nélkülem.
by SCHWABELWEIS
Két és fél év gyönyör után elérkezett az ideje, hogy "nevet adjunk a dolognak". Megtettem azt, amire már fél éve készültem. Eljegyeztem Rékát. Igen mondott. És tényleg. IGENT MONDOTT!!! Ez egy olyan pillanat az ember életében, amikor meghallja az igent és látja rajta az örömöt, hogy azt nem is lehet semmi máshoz viszonyatani. Csodálatos és elhatalmasodik rajtad az elégedettség és a boldogság érzése. Egyszerűen a tökély,amit egész elétedben keresel hirtelen ott terem. :) Nem volt egyszerű leánykérés az tény. A kocsi elakadt összetört, az új családom jött segítségünkre. De az élmény csodálatos volt. Ha lehetne még egy lehetőségem, akkor is ugyanígy csinálnám. Ugyan ott, ugyan úgy ölelném, hogy tudja én soha nem engedem el őt. Mindig ott leszek vele és mindig csak neki fogok élni. Egyszerűen Szeretem és rendkívűl BOLDOG vagyok, hogy hamarosan Ő lesz az, akit majd úgy mutatok be, hogy Ő itt Réka a feleségem. <3>
by SCHWABELWEIS
Csütörtök. Mondjuk úgy, hogy a nap vége egész kellemessé sikeredett. A történet a következő. Megkaptam a Peugeot-ot az időjárásra való tekintettel. Szóval kivételesen nem motorral mentem Vácra. Jó volt vezetni egy kicsit. Egy kicsit átvertem Rékát, mert nem említettem neki, hogy kocsival megyek, így kb 20 perccel előbb értem oda, mint ahogy várt:P Amikor megérkeztem, egy hirtelen jött ötlettől vezérelve, feltettem a kérdést. Mi lenne, ha mamánál töltenénk az éjszakát? Az ötlet beérett és egy kis vásárlás után már úton is voltunk Nagymarosra. Imádom azt a várost:)
Ma különben elkészítettem eddigi életem talán legkomplikáltabb konyhai feladatát. Nem! Nem a mosogatás. Azzal megbirkózok. Tehát, mivel Gábor nem kapkodta el a munkáját és még délután 5kor is reggeli előtt voltam, így nem volt más választásom, mint a magam kezébe vennem az irányítást. Megszületett ez ötlet, hogy mi legyen a "reggeli". A választásom, Cordon Bleu-ra esett. Mivel már párszor láttam, hogy készül ezért neki láttam. Jó persze azért ott volt Gábor is és ha tettekkel nem is, de szavakkal néha segített. Kis idővel kb 20-25 perc alatt elkészítettem két adagot. Az egyik anyué lett a másik pedig szerénységemé. A CHEF is, és persze az öreg is megkóstolta (utóbbi nagy kritikus...). A visszajelzések alapján azt kell hogy mondjam elégedett vagyok első nagyobb szabású szakács tevékenységem, úgymond "gyümölcsére" és még jól is laktam, sőt még nekem is ízlett:)
by SCHWABELWEIS
Tovább fokozódott a kétségbe esés az életemben. Most már olyan szinten van az egész, hogy az álmaimra is kihat. Rettenetes élményben volt részem a kora hajnali órákban. Annyira megrémültem és annyira fájt, hogy a könnyeimre ébredtem. Szoktak borzasztó álmaim lenni, de ez a mostani. ez nagyon szíven ütött:(
Kegyetlen volt szembesülni a ténnyel, hogy márpedig megtörténhet egy ilyen fájdalmas esemény is az életemben. Annyira valóságosnak tűnt:(
Főszereplője a történetnek Réka és jómagam. A körülmények a jelenlegi helyzet tovább gondolása rossz irányba és egy kis idő eltelte.
Úgy emlékszem, hogy kora nyári sötétedés előtti idő volt. Azt nem tudom, hogy épp hol voltunk, de Nagymaros volt a város, ebben biztos vagyok. Réka csodásan festett, annyira összeszedett volt és annyira határozott. Gyönyörű haj. A szeme kékje. Elegáns fekete valami volt rajta. Magamat kócosnak, igénytelennek, szétszórtnak és szerencsétlennek láttam.
A cselekmény vagy téma, nem is tudom minek nevezzem.
A fájdalom. JAjjj nem akarom leírni:( Szakított velem. Nem tudta tovább elviselni a jelenlegi állapotot és más mellett talált vigaszt. Azt láttam rajta, hogy már bele törődött a helyzetünkbe és nem akarja tovább ezt a szenvedsét, amit nem egymásnak okozunk, hanem mások tesznek nekünk. Nem mondta ki. De álmomban éreztem, hogy erről van. Összetörtem teljesen. Nem akartam elhinni, hogy a csoda véget ér. Nem akartam elhinni, hogy megint, egy idióta miatt ment tönkre az életem. Borzalmas volt szembesülni a dologgal, hogy soha többé nem ébredhetek "hulla fáradtan" mellette, hogy soha többé nem küldi nekem msn-en az ölel Szeretlek(L) csók puszi álmodj szépeket, ha nem velem a párna csücskivel, végszó kombinációt, hogy soha többé nem ölelhetem át, hogy soha többé nem láthatom a gyönyörű kék szemét, hogy nem mondhatom neki, hogy úgy szeretlek majd megeszlek, hogy az "álmaink" egy pillanat alatt szerte foszlanak, hogy nem láthatom mamát, anyósomat, apósomat, nem játszhatok Bodzával. Hogy nem verhetem párnával. Hogy nem mehetünk hajózni együtt. Hogy nem mászkálhatunk csak úgy városokban. Hogy nem csókolhatom meg többé. Hogy nem foghatom meg a kezét. Hogy nem adhatom oda neki azt a másik gyűrűt. Hogy nem ő lesz a 3 kicsim anyja.
Annyira, de annyira határozott volt. Sose láttam még ennyire komolynak. Annyira éreztem, hogy vége mindennek. Annyira rettenetes volt, hogy már nem tehetek ellene semmit. Annyira fájt.
Megijedtem. Halálra rémültem. Megakartam dögleni. Sírtam
by SCHWABELWEIS
szép vasárnap. süt a nap. munka közbeni motorozások. viszonylag nyugodt légkör. a csodás külvilág ellenére belül még mindig világháború dúl. érzések gondolatok fáradtság, mentális kifulladás. fájdalom. gondok. szerelem, vonzalom. jövő. önkontroll. elviselés. idegesség. már megint egy ősz hajszál:( "mi lenne, ha...?" "hogy lenne, ha akkor másképp...?" "miért így és miért nem amúgy?" ez a rengeteg kérdés, ez a borzasztó sok valami. mit kezdjek ezekkel? hogy lenne a legjobb?
Szellőztetni akarok. Száguldani. Együtt lenni Rékával.
